Sándorfi István tíz éves kora óta él Franciaországban. Családjával együtt az 1956-os forradalom után hagyta el Magyarországot. A párizsi Ecole Supérieure des Beaux Arts és az Ecole des Arts décoratifs hallgatója volt, de fiatal kora óta öntörvényű alkotó. Párizsban él és dolgozik. Sándorfi festői stílusa sokféle elemet olvaszt egybe, a XIX. századi naturalizmustól a body arton át a bizarr erotikus fotográfiáig, de túl is lép mindezen és besorolhatatlanná válik. Festményei legfőbb jellemzője a kép egészének egyenletes intenzitású tökéletes megmunkálása. Izolált környezetben megjelenő nőalakjai és csendéletei különös, megdermedt álomszerűséget és időtlenséget sugallnak. Első jelentős önálló kiállítása 1973-ban a Musée d’Art Moderne-ben volt, Párizsban. Ezt további bemutatók követték többek között Franciaországban, Németországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban. Sándorfi olyan fontos galériákkal dolgozott együtt, mint a belga Isy Brachot vagy a Jane Kahan Gallery New Yorkban. Első magyarországi bemutatóját az Erdész & Makláry Fine Arts szervezte 2006-ban, amelyet egy nagyszabású magyarországi retrospektív kiállítás követett Debrecenben, 2007-ben. Sándorfi István a kortárs nemzetközi figuratív festészet magányos alakja, aki az ábrázolás perfekcionizmusát a kifejezés misztikumával ötvözve egyfajta kultikus rangot vívott ki magának.